Az adóhatóságnak szeptember végén 1.506 vállalkozás tartozott egyenként több mint 100 millió forinttal, valamint 2.820 magánszemély és egyéni vállalkozó egyenként több mint 10 millió forinttal folyamatosan, 180 napon túl – derül ki az APEH honlapján közzétett listákból.
Az ügyintézési határidő jelentős túllépése és az adóhatóság szervezetlen működése sérti a jogbiztonság elvét és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogát.
[Gazdasági Rádió] Szikora János, az adóhatóság elnöke hangsúlyozta, hogy a válság nem mentesíthet az adózási fegyelem betartása alól, az ellenőrzési tevékenységet ugyanazzal a következetességgel végzik, mint korábban.
Egyre többen jelzik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, hogy adójukat nem tudják határidőben maradéktalanul leróni, ezért fizetési könnyítést kérnek – írta a Magyar Nemzet.
Közel egymillió járulékfizetőt érint az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntése, amely alapján az adó mellett immár a járuléktartozás mérséklésére, elengedésére is méltányossági kérelemmel lehet fordulni az adóhatósághoz – ismerteti a Népszabadság keddi száma. Korábban szakértők úgy értelmezték a határozatot, hogy az csak a magánszemélyekre terjed ki.
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár – közölte a kormányszóvivő a szerdai tájékoztatón, miután a kormány döntött arról, hogy mely adómódosítási javaslatokat támogatja.
Összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével és a tisztességes eljáráshoz való joggal, ha megalapozatlan bejelentések nyomán indulnak vizsgálatok.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogathatatlannak tartja, hogy a kormány az adó jogszabályokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatait az önkormányzati szövetségekkel való érdemi konzultáció nélkül végleges álláspontjaként terjesztette azt az Országgyűlés elé.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságnál indítványozta, állapítsa meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi alapja ellentétes a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság, valamint a tisztességes eljárás követelményével, és a jogorvoslathoz való joggal.
A “téglajegyes” játék tiltott szerencsejátéknak minősül, az engedély nélküli szerencsejáték szervezőjét pedig az állami adóhatóság 500 ezertől 10 millió forintig terjedő összegű bírsággal sújtja, sőt e tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat – figyelmeztet az APEH című közleményre reagálva az alábbiakról szeretnénk Önöket tájékoztatni.
